A honvédelmi államtitkár a doni áttörés 71. évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy az ország évszázadokon keresztül erős és idegen hatalmak szorításában élt.

A doni áttörésnél elszenvedett áldozat tanulságul szolgál a nemzetnek - hangsúlyozta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten, a doni áttörés 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

A köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, főhadsegéd, Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára és Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke (b-j az első sorban) a doni hősök emléktáblájánál tartott megemlékezésen a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán 2014. január 11-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az államtitkár arról beszélt: az ország erős és idegen hatalmak szorításában élt évszázadokon keresztül.

"Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen őszinteséggel szembenézni önmagunkkal, hibáinkkal és mulasztásainkkal. Ideje, hogy nemzeti tragédiánkból tanulva kezünkbe vegyük népünk és nemzetünk sorsának alakítását, és ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát" - fogalmazott.

Az államtitkár arról beszélt: az ország erős és idegen hatalmak szorításában élt évszázadokon keresztül.

"Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen őszinteséggel szembenézni önmagunkkal, hibáinkkal és mulasztásainkkal. Ideje, hogy nemzeti tragédiánkból tanulva kezünkbe vegyük népünk és nemzetünk sorsának alakítását, és ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát" - fogalmazott.

A 71 évvel ezelőtt történt tragikus eseményre emlékezve újra és újra felmerül a kérdés: "miért?" - mondta az államtitkár, azzal folytatva: miért küldte a magyar kormány az egész honvéd haderő egyharmadát a harctérre? Kállay Miklós egykori miniszterelnök szavait idézve kiemelte: "az nem kétséges, hogy semmi keresnivalónk nem volt ebben a háborúban".

Kifejtette: Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország német lerohanása után száguldva követték egymást az események, s már egyértelműen német katonai fölénnyel zajlott a második világháború. Magyarországon is megkezdődött a korosztályok tömeges bevonása, a hivatásos tiszti állomány bővítése, ugyanakkor az akkori Honvéd Vezérkar kimondta: kerülni kell a háborúba lépést.

Magyarországnak még nem volt ütőképes, fegyelmezett véderőt jelentő hadserege, amikor az ország hadiállapotba lépett a Szovjetunióval. 1943-ban a Don folyó kanyarulatnál magyar férfiak, katonák haltak hősi halált, estek hadifogságba, fagytak meg a rettenetes orosz télben.

Az államtitkár arról beszélt, az előzmények magyarázzák a közvetlen okokat: alkalmatlan ruházatban, sokszor nem működő fegyverekkel, lőszerek és élelem hiányában sok tízezer magyar ember esett áldozatul a Donnál, de - mint kiemelte - nemcsak idegen érdekekért, hanem a hazájuk védelmében harcoltak és haltak hősi halált magyar katonák a távoli orosz harcmezőkön.

A doni áttörés 71. évfordulója alkalmából délután a Mátyás-templomban szentmisét mutatott be Bíró László katolikus tábori püspök, majd a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarában folytatódott a megemlékezés. Koszorúzást tartottak a doni hősök emléktáblájánál, Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök pedig átadta a doni hősök emléktúrájának útba indításáról szóló díszparancsot.

A megemlékezésen többek között részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, valamint a köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, főhadsegéd.

1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, és napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg. Pontos adatok ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát nem lehet megállapítani.

Forrás:

http://www.hirado.hu/2014/01/11/vargha-a-doni-aldozat-tanulsagul-szolgal-a-nemzetnek/